Kiegészítések Külső-Somogy és a Balaton déli partmelléke flórájához és növényföldrajzához

A Balaton déli partmelléke és a háttérterületén emelkedő Külső-Somogy dombvidék célzott flóra- vegetációkutatása eredményeképp jelen közleményben 230 edényes növénytaxon feltérképezett előfordulási adatait mutatom be. Növényföldrajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű Dél-Dunántúlról eddig ismeretlen Vicia sparsiflora előkerülése. E faj lösz dombhátain jellemző más xerotherm tölgyes elemek (Carex halleriana, Centaurea triumfettii subsp. axillaris, Cotinus coggygria, Dictamnus albus, Geranium sanguineum, Piptatherum virescens) egyes sztyeppréti fajok (Cleistogenes serotina, Leopoldia tenuiflora, Pulsatilla grandis, Sternbergia colchiciflora) előfordulása térség fejlődéstörténeti-növényföldrajzi kapcsolatait igazolja Dunántúli-középhegység flóravidékével; közelebbről tó északi partján, Balaton-felvidék még gazdagabban kifejlődött vegetációjával. kutatás eredményei megvilágítják azt is, hogy dombvidéki területeire Mezőföld felől, keletről nyugat felé, változó mértékben hatolnak be Pannonicumban alföldi súlypontú sztyeppfajok (Brassica elongata, Crocus reticulatus, Euphorbia nicaeensis, Hesperis tristis, Taraxacum serotinum, Viola ambigua). Az ezüsthársas cseres-tölgyesek uralta táj erősebb szubmediterrán kontinentális hatás alatt álló északi, északkeleti peremvidékén Dunántúl nagy részén közönséges mezofil erdei hiányoznak vagy ritkák (Adoxa moschatellina, Isopyrum thalictroides). Ugyanakkor, nyugati (csapadékosabb) részein már sporadikusan megjelennek az atlanti-mediterrán (Dioscorea communis, Ruscus aculeatus) – hazánkban Jávorka értelmezésében dunántúlinak nevezett (Knautia drymeia, Galium sylvaticum). napjainkra szinte egészen beépült partjának vegetációja (homokpuszták, lápok, szikes rétek, mocsarak) közel teljesen eltűnt. tóparti, mocsári lápi növényzet ritkaságai (Peucedanum palustre, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis) megmaradt parti nádasokban vízállásos háttérterületeken, berkekben találtak menedéket. láp- mocsárrétek területe túlnyomórészt beépült, de gyepes vízelvezető árkokban, ill. nádasok part felőli oldalán töredékesen fragmentumaikban számos értékes fellelhető (Cyperus flavescens, Hydrocotyle vulgaris, Samolus valerandi, Schoenoplectus pungens), köztük térségben rendkívül ritka besarabicum is. parton korábban tömeges Juncus maritimus egykori láprétek talajában végbemenő sófelhalmozódást tűrő (pl. Crypsis aculeata, Silene multiflora) berkek ingadozó vízszintű peremein, néha felhagyott homokbányákban bukkannak fel. föveny rétjeinek homoki gyepjeinek képviselői szigetszerű vegetációmaradványokban (Echinops ritro ruthenicus) részben alkalmazkodva urbán környezethez, nyírt gyepekben élnek túl (Medicago monspeliaca, Spiranthes spiralis). Néhány, regionális elterjedési mintázat-típusokat jól reprezentáló Corydalis pumila, maritimus, multiflora, serotinum) elterjedését térképeken is bemutatom.